3. Régi vagy erősen vízkőzött vízforralók használata
A vízforralók alján található vízkövet gyakran ártalmatlan ásványi maradványnak hiszik. A valóságban a vízkő a vízminőségtől és a vízforraló anyagától függően nehézfémeket, például ólmot, kadmiumot, arzént, nikkelt vagy krómot is megköthet.
Ahogy a vízforralók öregszenek és ismételten felmelegítik őket, ezek a fémek fokozatosan kioldódhatnak a vízbe. A súrolás csak a felszíni lerakódásokat távolítja el, míg a mélyen kötődő vegyületeket nem lehet egyszerű tisztítással eltávolítani.
A nehézfémek hosszú távú bevitele felhalmozódhat a májban, a vesékben és az idegrendszerben, növelve a krónikus toxicitás és a neurológiai rendellenességek kockázatát.
Főbb szempont: A vízforralókat rendszeresen vízkőteleníteni kell, és néhány évente cserélni kell, különösen, ha erős lerakódás látható.
Leave a Comment